Minden eszköz különböző feldolgozási paramétereket alkalmaz a különböző feldolgozott anyagokhoz. A marás területén a szerszámgyártók célja a feldolgozás hatékonyságának javítása a szerszámanyagok optimalizálásával és célzottabb bevonási technológiák fejlesztésével.
Az anyagokban található különféle elemek kombinációja révén több ezer feldolgozható alapanyagot láthatunk. Ezen anyagok feldolgozásához ismernünk kell ennek az anyagnak a feldolgozási tulajdonságait és azt a módszert, amelyet a feldolgozáshoz optimalizálni kell.
01
Az anyagcsoport, amelyhez a munkadarab tartozik
kép
Az ISO 531:1966 nemzetközi szabvány szerint a feldolgozható anyagok összesen 6 kategóriába sorolhatók, amelyek a következők:
A P által képviselt acélanyag;
Rozsdamentes acél anyag, amelyet M képvisel;
A K által képviselt öntöttvas anyag;
Nem fémes anyag, amelyet N képvisel;
Az S által képviselt magas hőmérsékletű anyagok;
Nagy keménységű anyag, amelyet H képvisel;
Ezeken a széles kategóriákon belül a szerszámgyártók szakítószilárdságuk és keménységük alapján kisebb kategóriákba sorolják az anyagokat. Ha ezekben az alkategóriákban nem találjuk meg a megmunkálandó anyag feldolgozási teljesítmény paramétereit, akkor a legcélravezetőbb módja a szerszám beszállítójának egyeztetése, úgy gondolom, hogy szívesen segítenek a probléma megoldásában.
02
Számítási képlet
Általában a következő képletet látjuk a szerszámok kézikönyveiben
kép
Mielőtt erről a képletről beszélnénk, emlékezzünk vissza, mit tanultunk a kör kerületi képletéről:
C (kerület)=π (pi)*d (átmérő)
E képlet alapján megállapíthatjuk, hogy a D átmérőjű szerszám minden fordulatánál a szerszám legkülső pontja által megtett út:
π*D
Ekkor, amikor a szerszám n fordulat/1 perc frekvenciával forog, a megtett út:
n*π*D
Az idő (T) × sebesség (V)=távolság (S) képlete szerint a szerszám legkülső pontjának Vc sebessége ezen időtartam bármely pontján:
Vc=(n*π*D)/1
Az átalakítás során a következő képletet kapjuk:
n=Vc/(π *D)
Értesítés! Szerszámunk a millimétert (mm) használja mértékegységként, így a Vc sebesség mértékegysége az előző képletben: mm/perc
A hosszúság (1m=1000mm) átszámítása után a következő általános képletet kapjuk:
kép
Az egyenlet egyszerűsítése után megkapjuk a képlet végső változatát:
kép
Értesítés!
Itt a D (szerszámátmérő) mértékegysége továbbra is mm (milliméter), a Vc (lineáris sebesség) mértékegysége pedig a következőre változott: M/min (méter/perc)
Ez a képlet az esztergálásra is érvényes. Esztergáláskor D itt a nyersdarab átmérőjét jelenti.
