Nap mint nap foglalkozunk megmunkálással, gyakran emlegetjük a megmunkálási pontosságot. De ha azt mondod, hogy pontosság, akkor tényleg igazad van? Nézzük ma a "megmunkálási pontosságot"!
01
A különbség a pontosság és a precizitás között
A pontosság a mérési eredmények helyességét, a precizitás pedig a mérési eredmények megismételhetőségét és reprodukálhatóságát jelenti. A pontosság a pontosság előfeltétele. Az alábbi ábra jól szemlélteti.
Pontosság
A kapott mérési eredmények és a valódi érték közötti közelségi fokra utal. A nagy mérési pontosság azt jelenti, hogy a szisztematikus hiba kicsi. Ekkor a mérési adatok átlagértéke kevésbé tér el a valódi értéktől, de az adatok szórtak, vagyis nem egyértelmű a véletlen hiba nagysága.
Pontosság
Az ugyanazon tartalék mintával végzett ismételt mérésekkel kapott eredmények reprodukálhatóságára és konzisztenciájára utal. Lehetséges nagy pontosság, de a pontosság nem magas. Például az 1 mm-es hosszúság mérésére használt három eredmény: 1,051 mm, 1,053, illetve 1,052. Bár nagy pontosságúak, nem pontosak.
02
A szerszámgép pontosságának meghatározása
Ha összehasonlítja a CNC szerszámgépeket, ha az A szerszámgépgyár mintájának "pozicionálási pontossága" {{0}},002 mm, és a B szerszámgépgyár mintájának "pozicionálási pontossága" 0,004 mm-nek van jelölve. Ezen a két intuitív adaton keresztül természetesen azt gondolhatja, hogy az A szerszámgépgyár szerszámgépei pontosabbak, mint a B szerszámgépgyár.
Valójában azonban nagyon valószínű, hogy a B szerszámgépgyár szerszámgépei pontosabbak, mint az A szerszámgépgyár. A probléma a precíziós meghatározásuk színvonalában rejlik. Ezért, amikor a CNC szerszámgépek "pontosságáról" beszélünk, tisztázni kell a szabványok és mutatók definícióit és számítási módszereit.
Általánosságban elmondható, hogy a pontosság a szerszámgép azon képességére utal, hogy meg tudja találni a szerszám orrpontját a program célpontjához. Ennek a helymeghatározási képességnek a mérésére azonban számos módszer létezik, és ami még fontosabb, a különböző országokban eltérő szabályozások vonatkoznak.
Európai szerszámgépgyártók:
Az európai szerszámgépgyártók, különösen a német gyártók általában a VDI/DGQ3441 szabványt alkalmazzák.
Japán szerszámgépgyártók:
A „pontosság” kalibrálásakor általában JISB6201 vagy JISB6336 vagy JISB6338 szabványokat használnak. A JISB6201-et általában általános célú szerszámgépekhez és közönséges CNC szerszámgépekhez, a JISB6336-ot általában megmunkálóközpontokhoz, a JISB6338-at pedig függőleges megmunkálóközpontokhoz használják.
Amerikai szerszámgépgyártók:
Általában az NMTBA szabványt alkalmazzák (a szabvány az American Tool Builders Association tanulmányából származik, amelyet 1968-ban hirdettek ki, majd felülvizsgáltak).
A CNC szerszámgép pontosságának kalibrálásakor nagyon szükséges az általa használt szabvány megjelölése. A japán JIS szabványt használva az adatok lényegesen kisebbek, mint a német VDI szabvány vagy az amerikai NMTBA szabvány.
Ugyanazok a mérőszámok, különböző jelentések
Ami gyakran zavaró, az az, hogy ugyanaz az indikátornév eltérő jelentéssel bír a különböző precíziós szabványokban, de a különböző indikátorneveknek ugyanaz a jelentése. A fenti négy szabványt a JIS szabvány kivételével mind matematikai statisztikákkal számítják ki a szerszámgép CNC tengelyén lévő több célpont többszöri mérése után. A legfontosabb különbségek a következők:
1) A célpontok száma
2) Mérje meg a körök számát
3) A célpont megközelítése egyirányú vagy kétirányú (ez a pont különösen fontos)
4) A pontossági index és egyéb indexek számítási módja
Ez a 4 szabvány közötti különbségek legfontosabb pontjainak leírása, és ahogy várható volt, egy napon minden szerszámgépgyártó egységesen követi majd az ISO szabványt. Ezért itt az ISO szabványt választották etalonnak. A négy szabványt az alábbi táblázat hasonlítja össze, és ez a cikk csak a lineáris pontossággal foglalkozik, mivel a forgási pontosság számítási elve alapvetően ugyanaz.
kép
03
Hőstabilitás (a hőmérséklet hatása a pontosságra)
Acél rész: 100 x 30 x 20 mm
A méret megváltozik, ha a hőmérséklet 25 fokról 20 fokra csökken: 25 fokon a méret 6 μm-rel nagyobb, ha pedig a hőmérséklet 20 fokra csökken, a méret már csak 0,12 μm-rel nagyobb. Ez egy termikusan stabil folyamat, még akkor is, ha a hőmérséklet gyorsan csökken. A pontosság fenntartásához még mindig hosszú időre van szükség. Minél nagyobb az objektum, annál több időbe telik a pontosság stabilizálása a hőmérséklet változása esetén.
kép
A nagy pontosságú megmunkálásnál nem szabad figyelmen kívül hagyni a hőmérséklet-problémát, mert a hőmérséklet-különbség a pontosság ellensége. Pontosabban, az anyagok hő hatására kitágulnak, hidegre pedig összehúzódnak. Az általunk használt acél lineáris tágulása méterenként 12 μm változást okoz, ha a hőmérséklet 1 fokkal változik. Ez a tény állandó minden gépre a világ minden sarkában.
A precíziós megmunkálásban tapasztalattal nem rendelkező gyárak a precíziós instabilitást gyakran a berendezések precíziós problémáinak tulajdonítják a precíziós megmunkálás során. A precíziós megmunkálásban tapasztalattal rendelkező gyárak tudják, hogy ez a legalapvetőbb józan ész, és nagy jelentőséget fognak tulajdonítani a környezeti hőmérséklet és a szerszámgép termikus egyensúlyának. Nagyon világos, hogy a nagy pontosságú szerszámgépek is csak stabil hőmérsékleti környezetben és termikus egyensúlyi állapotban tudnak stabil megmunkálási pontosságot elérni.
