A CNC megmunkálásnál a maró forgásiránya általában változatlan marad, de az előtolás iránya változik. Az őrlési feldolgozásban két gyakori jelenség van: a lefelé marás és a felfelé marás.
kép
A maró vágóéle minden vágáskor ütési terhelésnek van kitéve. A sikeres marás érdekében a vágóél és az anyag közötti megfelelő érintkezési mintázatot figyelembe kell venni mind a be-, mind a kilépéskor a vágás során. A marási folyamat során a munkadarabot a maró forgásirányával azonos vagy ellentétes irányban adagoljuk, ami befolyásolja a marás be- és kivágását, illetve azt, hogy a le- vagy felmarási módszert alkalmazzuk.
01 A marás aranyszabálya – vastagról vékonyra
Marásnál fontos figyelembe venni a forgácsképződést. A forgácsképzésben a döntő tényező a maró helyzete. Mindig törekedjen arra, hogy vastag forgácsot képezzen, amikor a vágóél bevág, és vékony forgácsot, amikor a vágóél kivágódik, hogy biztosítsa a stabil marási folyamatot. Ne feledje a marás aranyszabályát, a „vastagtól vékonyig”, hogy a forgácsvastagság a lehető legkisebb legyen, amikor a penge kijön.
02 Lemarás
Mászómarásnál a forgácsolószerszámot a forgásirányban adagoljuk. A mászómarás mindig az előnyben részesített módszer, amíg a szerszámgép, a rögzítés és a munkadarab ezt lehetővé teszi.
Éllefelé marásnál a forgácsvastagság a vágás elejétől fokozatosan csökken, és végül a vágás végén eléri a nullát. Ez megakadályozza, hogy a vágóél megkarcolódjon és dörzsölje az alkatrész felületét a vágás megkezdése előtt.
kép
A nagy forgácsvastagság előnyös, és a forgácsolóerők hajlamosak a munkadarabot a maróba húzni, így a forgácsolóél forgácsolása megmarad. Mivel azonban a marókat hajlamosak a munkadarabba húzni, a szerszámgépnek meg kell küzdenie az asztal előtolási hézagával a holtjáték kiküszöbölésével. Ha a marószerszámot a munkadarabba húzzák, az előtolás váratlanul megnő, ami túlzott forgácsvastagságot és vágóéltörést okozhat. Ezekben az esetekben fontolja meg a marást.
03 fordított marás
Felmarásnál a vágószerszám a forgásirányával ellentétes irányban táplál.
A forgácsvastagság fokozatosan növekszik nullától a vágás végéig. A vágóélt be kell erőltetni, karcos vagy polírozott hatást keltve a súrlódás, a hő és az előző vágóél által létrehozott munkaedzett felülettel való állandó érintkezés következtében. Mindez lerövidíti a szerszám élettartamát.
kép
A vastag forgácsok és a vágóél által keltett magasabb hőmérséklet nagy húzófeszültséget okoz, ami lerövidíti a szerszám élettartamát, és a vágóél gyakran gyorsan megsérül. Ez azt is okozhatja, hogy a forgács a vágóélhez tapad vagy hegeszt, ami aztán a következő vágás kiinduló helyzetébe viszi őket, vagy a vágóél pillanatnyi letörését okozhatja.
A forgácsoló erők hajlamosak eltolni egymástól a marót és a munkadarabot, míg a radiális erők hajlamosak a munkadarabot az asztalról felemelni.
Ha a megmunkálási ráhagyásban nagy változások következnek be, előnyös lehet a felmarás. Ha kerámia lapkákat használunk magas hőmérsékletű ötvözetek megmunkálására, akkor a marást is érdemes igénybe venni, mert a kerámiák érzékenyebbek a munkadarabba vágáskor fellépő ütésekre.
04 Munkadarab rögzítés
A szerszám előtolási iránya eltérő követelményeket támaszt a munkadarab rögzítésével szemben. Ellen kell állnia a felmarás során fellépő emelőerőknek. Lefelé marás közben ellenállnia kell a leszorítóerőnek.
